Tizenhatodik rész - A tánc

Helló ismét!

Igen tudom, nem rég tettem fel új részt, de úgy gondolom jövök nektek ennyivel, amiért ennyit késtem. 

Jó olvasást!

xoxo

N.

p.s.: A dalokat meg tudjátok nézni, ha rákattintotok a színezett írásokra. Ha esetleg nem találnátok meg, akkor kommentbe írjátok meg. 

p.s.2.: Nagyon szépen köszönöm hozzászólásodat Bright Angel. Nekem is nagyon hiányoztok! :')

             - Ashley, nem gondolod, hogy ez egy kicsit sok lesz? – kérdeztem húgomtól, amint észrevettem, hogy a vodka alapú koktélok csak úgy sorakoznak előtte. Egy percre veszem le róla a szemem, és máris hülyeséget csinál. Már értem, hogy anya miért nem engedi el sehova sem nélkülem.

             - Áhh, ugyan! – látszott rajta, hogy már nem túl józan, ezért kikaptam a kezéből a piás poharat.

             - Elég volt Ash! Már így is túl spicces vagy. Gyere velem a mosdóba – ez inkább parancsnak hangzott, mintsem kérésnek, de szerencsémre a húgom szót fogadott.

Beléptünk a mosdóba, és egy gyors arcmosás után, már teljesen józannak tűnt Ashley.

 - Nagyon sajnálom Kath. Nem akartam elrontani az estédet.

 - Nem rontottad el. Csodásan érzem magam – megsimogattam Ash arcát, majd visszamentünk a többiekhez. Egy kérdés viszont szöget ütött a fejembe. Vajon Dan miért nem vigyázott rá? Nem a saját felelősségemet akarom rá terhelni, csak hát... neki is óvnia kellene a barátnőjét a részegség ellen. Vagy csak én gondolom ezt így?

            Körülbelül fél órát maradtunk még a pizzázóban, majd elindultunk a szórakozóhely felé. Öt perc séta után megérkeztünk egy postához. Elég furcsa. Egy postahivatalban lesz megtartva a buli? Amint beljebb mentünk, választ kaptam kérdésemre. Nem. A hivatal felett van a buli. Az épület ugyanis emeletes. Felmentünk egy terembe, ahol színes diszkó lézerek világították meg a nagy helységet. A zene üvöltött, én pedig kezdtem egyre jobban érezni magam. Szememmel a vörös hajú fiút kezdtem keresni. Sehol sem láttam, mert nagy tömeg volt, ezért körbeálltunk és táncolni kezdtünk. Ash inkább Dan-nel táncolt, én pedig a lányokkal. Caroline nagyon dinamikusan táncol. Mint egy igazi kamasz. Vickie inkább szexin vonaglik. Én próbálok a kettő keveréke lenni. De vajon hol lehet Gery? Szerintem elég feltűnő lenne, ha itt lenne, mivel fehér pólója volt rajta. Hmm... és az az izmos felsőtest...

Ki kellett menjek a levegőre, mert hirtelen melegem támadt. A folyosó egyik oldala nem volt befalazva. Nekidőltem a rácsnak, és mély levegőket kezdtem venni.

             - Minden rendben? – kérdezte egy hang a hátamnál.

             - Igen – megfordultam, és szembe találtam magam Gery-vel. Meglepődtem hogy itt látom.

             - Azt hittem, hogy már nem is jössz. Biztos minden oké? – látom nagyon figyelmes. Vagy csak simán fel akar szedni. Nem tűnik olyan fiúnak, aki csak lyukra játszik.

             - Igen. Minden oké. Nem láttalak bent.

             - Én sem téged. De most, hogy így megtaláltuk egymást, mehetünk táncolni? – huncut mosoly jelent meg az arcán, ami szívdöglesztővé tette őt. Késztetést éreztem, arra, hogy megcsókoljam őt. De még nem lehet. Ehelyett inkább elfogadtam a meghívását, és bementünk táncolni.

            Először egy gyors szám ment, ezért ritmusosan elkezdtem vonaglani a zenére. Gery végig engem pásztázott sötét szemeivel. Én inkább csukott szemmel élveztem a zenét. Közben azon gondolkoztam, hogy vajon a másik Gery hol lehet? Ash azt mondta, hogy itt lesz ő is. Nem akarom magára hagyni a táncpartneremet, úgyhogy nem kérdezem meg Ashely-től. Biztos nem tudott eljönni. Miközben ezen gondolkoztam, egy lassúbb számot kezdett játszani a Dj. Először azon kezdtem agyalni, hogy nagyon ciki lenne, ha csak úgy hozzábújnék? Nem sokáig kellett ezen gondolkoznom, mert Gery közelebb jött hozzám, és a derekamra tette kezeit. Én a nyaka köré fontam a sajátjaimat, és így táncoltunk tovább. Egyszerre ringott a csípőnk. Éreztem a forróságot, amit a teste árasztott. Kezeit a derekamon tartotta, bár más, már rég a fenekemet fogdosná. Meghitt pillanat volt. Mélyen beszívtam illatát, amely először teljesen megrészegített. Lehunytam szemeim, és azt kívántam, bár soha ne érne véget ez a pillanat. Ám egyszer vége lett a dalnak, és ismét egy pörgősebb szám következett. Nem engedtem el őt, és ő sem engem. Szorosan öleltük egymást. Nem mondtunk semmit sem, csak élveztük a zenét, és egymást társaságát. Kinyitottam a szemem, és a többieket kezdtem keresni. Ashley még mindig Dan-nel táncolt, ők is össze voltak borulva – mint kocsma előtt a biciklik. Caroline és Vickie is talált magának partnert. Olyan idilli volt ez a pillanat. Órákig táncoltunk. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy fájni kezdett a talpam.

             - Tarthatnánk egy kis szünetet? Már nagyon fáj a lábam – mondtam Gery-nek.

             - Hát persze. Gyere, van itt a közelben egy kis park. Ott le tudsz ülni.

             - Oké, csak szólok a többieknek – Ashley-hez sétáltam, és miután közöltem vele, hogy egy kis ideig lelépek, Gery-vel karöltve kisétáltunk a postahivatalból.

            Két perc séta után megérkeztünk egy kis parkhoz. Kicsi volt, de nagyon tiszta, és zöld. Nem volt sok fa benne, se bokor. Inkább pázsit díszítette. A park szívében pedig egy emlékmű volt felállítva.

            A fiú leült egy padra, és az ölébe húzott. Mosolyogva a nyaka köré fontam a karomat, ő pedig a derekamon pihentette sajátját. Fejét a mellkasomnak döntötte, én pedig megcsókoltam feje búbját, és beszélgetni kezdtünk. Kicsit meglepődtem a közvetlenségén. Ma este láttam őt először, és most az ölében ülve beszélgetek vele. Biztos egy kurvának tart. Vagy lehet, hogy már megszokta. Elég nagy nőcsábásznak tűnik. Hallatszik a beszédén. Tudja mivel kell levenni egy lányt a lábáról.

            Egy ideig beszélgettünk, majd visszamentünk a buliba. Nem volt már kedvem táncolni, ezért inkább szóltam Ashley-nek, hogy mi lelépünk. A kocsit a pizzázó előtt hagytam, mert nem akartam ittasan vezetni. Greg hazakísért. Út közben is rengeteget beszélgettünk. Rájöttem, hogy jó a humorérzéke. Imádom a beszólásait! Roppant szórakoztató társaság, annyi szent!

            A házunk előtt megálltunk. Még mindig egymás kezét fogtuk, majd egymásra néztünk.

             - Szép a házatok – állapította meg. Egyet értettem vele.

             - Köszi. Gyere... – magam után vontam és leültünk a kertben, a pázsitra.

             - Van háziállatotok?

             - Igen. Van egy kutyusom. Thomas a neve. Neked van?

             - igen. Egy husky. Lana-nak hívják.

             - Nekem is husky-m van. Lana? Mint Lana Del Rey?

             - igen. A nővérem kedvenc énekesnője. Ő ragaszkodott hozzá.

             - Értem – folytattuk a beszélgetést. Sokáig beszélhettünk, mert már Ash is megérkezett. Nem hiszem, hogy észrevett minket. Nem volt egyedül. Dan is vele volt, és szinte tépték egymás ajkait. Hűha... ha jól látom, húgom már nem olyan ártatlan, mint amilyennek eddig hittem.

             - Későre jár – állapította meg Greg, amint megnézte az időt.

             - Igazad van. Ideje bemennem – mondtam, de Greg megfogta a kezem, és visszahúzott a fűre. Mélyen a szemembe nézett pajkos szemeivel, majd hozzám hajolt, és megcsókolt. Ajkai nedvesek voltak, és nagyon finomak. Először csak épp hogy hozzáérintette ajkait az enyémhez, de aztán nem váltunk el egymástól. Átöleltem, mert ismét érezni akartam a melegséget. Ledőltem a fűbe, és magammal húztam őt is, és tovább folytattuk csókunkat. Nem tudom meddig tarthatott, de mikor elváltak ajkaink, azonnal zsibbadni kezdett. Ezután egymás nyakára adtunk egy-egy forró puszit. Gyors tempóban haladunk. Nagyon gyorsban, de nem bánom. Vonzódom hozzá, és szerintem ő is hozzám. Jó vele.

            Egy telefonszám csere, és egy forró csók után én bementem, Greg pedig haza indult. El sem hiszem, hogy ilyen hamar találtam valakit. Nem tudom, mit hoz a jövő, de Greg rendes srácnak tűnik. Remélem nem fogok úgy járni vele mint Tyson-nal. Lehetett négy óra is, mikor ágyba bújtam. Nagyon fáradt voltam, úgyhogy nem telt sok időbe, hogy elnyomjon az álom.

A "szórakozóhely":

Tizenötödik rész - Felejtési taktika

Hallo! 

Nagyon sajnálom amiért ennyit csúsztam a fejezettel. De most itt van, és én jó olvasást kívánok hozzá.

xoxo

N.

           Rettenetes hetem volt! Tyson egy seggfej! Hogy voltam képes leállni egy ilyen szemétládával? Hmm... nem is tudom, talán a hosszú haja fogott meg, de az is lehet, hogy a szemei. Jó, annak ellenére, hogy mit tett velem, nem tagadom, hogy Tyson Ritter valóban, nagyon jó pasi. Egy angyal jelmezébe bújt ördög! Ez a hivatalos véleményem róla!

            Azóta nagyon sokszor hívott engem, de nem vettem fel egyszer sem a telefont. Nem voltam kíváncsi a mentegetőzéseire. Amilyen labilis állapotban voltam a héten, szerintem vissza is mentem volna hozzá. El kell felejtenem őt! nem követhetem el ugyanazt a hibát kétszer!

Péntek van. Egy hete csalt meg az a rohadék! A hét nagy részében csokit majszoltam, és bőgtem. Még a gitárórát is elhalasztottam. Szerencsére Gregory megértette, hogy miért. Remek barátra leltem benne. mi lesz velem, ha ő egyetemre megy? Valószínűleg akkor még több csokit fogok zabálni, és akkor szegény Ashley egyke marad, mert a húga cukormérgezésben elpatkolt

 - Bejöhetek? – szólalt meg egy hang az ajtó túloldaláról. Ashely volt az.

 - Hát persze – halkan benyitott, viszont amint becsukta maga mögött az ajtót, hangosan rámszólt

             - Nah figyelj! Nem fogod tönkretenni magad amiatt a hülye seggfej miatt! Elég volt a csokizabálásból! Ki az ágyból! – amint befejezte a kiabálást, benyitott a szekrényembe, és kivett belőle egy pólót, és egy farmert, majd az ágyamra dobta, és kötelezett rá, hogy felvegyem. Ennek az lett a vége, hogy negyed óra múlva már a ház ajtajánál voltunk, és Ash épp az ajtót zárta, míg én Thomas-t a pórázra kötöttem. Miután Ash végzett az ajtóval, útnak indultunk.

             - Holnap este el fogunk menni bulizni! – jelentette ki határozottan Ash.

             - Dehogy fogunk!

             - Dehogynem! Meglátod jó lesz! Beszerveztem Dan-t, Greg-et, és egy pár lányt, aki az évfolyamtársunk. Nemleges választ nem fogadok el! – eléggé meglepett a húgom viselkedése, hisz tudniillik nem egy party arc. Ám, ami ennél is jobban meglepett, hogy Gregory is el fog jönni. Róla sem gondoltam volna, hogy bulizós típus. Végülis, a társaság jó lesz...

             - Oké. El fogok menni.

             - Éljen! – kiáltotta Ash hangosan, majd a nyakamba vetette magát. A fél utca minket nézett, de nem bántam. A húgom boldogsága mindennél fontosabb számomra.

            Amint hazamentünk, főztünk közösen valami vacsit a szüleinknek, mert ők későn érnek haza. Nem irigylem őket. Reggel korán mennek dolgozni, és este későn érnek haza. Nagyon elfoglalt emberek, ez tény.

Sokat tanakodtunk, és végül a csirkemellnél döntöttünk, sült krumplival..

            Elég későn végeztünk a kajával, mert főzés közben, nem csak a csirkét, de magunkat is bepaníroztuk. Mikor végeztünk, mindketten elmentünk fürdeni, mert nem csak látszott, de érződött is rajtunk, hogy a konyhában voltunk.

Órákig szoktam a kádban feküdni, ezért általában a zuhanyzást választom. Ma viszont eltértem a megszokott programomtól, és a fürdést választottam. Imádom a vizet. Rengeteg gondolat suhan át az agyamon fürdés közben. Most viszont hamar meguntam a pancsolást.

Holnap bepasizok! El kell felejtenem azt a rohadékot, és a legjobb módja a felejtésnek, ha felszedünk valakit. Ez nálam eddig nagyon bevált. A suli, a séta, a főzés, és természetesen a víz, olyannyira kiszívta az energiámat, hogy amint ledőltem az ágyamra, álomba is zuhantam.

            Másnap Ash keltett – fél egykor – és utasított, hogy kezdjek készülődni, mert a buli előtt még beugrunk egy pizzára is. Kb négykor már teljes harci díszben álltam Ash ajtaja előtt, ő viszont még órákig készülődött. Nem tudom, miért kell ennyire izguljon a külsője miatt. Ha Dan igazán szereti – és nekem nagyon úgy tűnik, hogy igen – akkor nem érdekli, hogy van-e pattanás az arcán – amúgy nincs – vagy az, hogy ki van-e festve vagy sem. Szerintem ezt Ash is tudja, de valamiért mindig azon görcsöl, hogy egyre jobban, és jobban nézzen ki. Ki érti a húgom logikáját? Talán magának akar tetszeni? Ennyire hiú lenne?

             - Katherine – szólalt meg drága húgom este fél nyolckor – én kész vagyok.

             - Ilyen hamar? – kérdeztem cinikusan, amire válaszul csak egy szemforgatást kaptam.

             - Hol találkozunk a többiekkel?

             - A pizzázóban – felelte a húgom.

            A nappaliban anyu nézte a tv-t. Megmondtuk neki, hogy ne várjon minket meg, mert későn jövünk. Szerencsénkre megértő anyával áldott meg minket Isten. Engem már bárhova elenged – hétvégén – de csak akkor, ha a húgomat is viszem magammal. Ez a szabály még csak egy éve érvényes, de egyikünket sem zavar – legalábbis még nem.

Ash most is kitett magáért. Gyönyörű volt. Egy spagetti pántos toppot viselt, amely eltakarta a fenekét, alatta egy fekete farmer short volt. Ehhez az összeállításhoz a fekete Converse cipőjét húzta fel. Nem a ruházata volt a gyönyörű, hanem a sminkje. Most nagyon eltalálta az összeállítást. Remekül illett a viseletéhez.

            Tíz perc vezetés után megérkeztünk a pizzériába – amely egyben kocsma is. a mulató stílusa eltért a New Orleans-ban megszokottól. Modern stílusú volt; sárga falai voltak, és a világítást úgy oldották meg – még ha szándéktalanul is – hogy kihangsúlyozza azt. Akaratlanul is megakad a szemem az ilyesmin. Bent senkit sem találtunk, ezért kimentünk az udvarra, ahol szintén voltak padok, és asztalok, és kényelmesen le lehetett ülni. Sokan eltértek egy ilyen „asztalnál”. Kint sem találtunk senkit, ezért helyet foglaltunk, és megvártuk őket. Először Dan jelent meg. Ash amint meglátta a nyakába ugrott. Kezdtem egyre szarabbul érezni magam, mert eszembe jutott Tyson. Őszintén szólva, nem ő hiányzott, hanem a szerelem az életemből. Egy hete nem kaptam csókot senkitől, nem ölelt meg egy hímnemű egyed sem, és már kezdett hiányozni. Nem akartam tovább nyáladzani, ezért úgy döntöttem, hogy inkább megyek és rendelek valamit. Miután megkérdeztem a turbékoló pártól, hogy ők mit isznak, besétáltam a bárpulthoz, ahol megláttam két fiút. Épp a pultnak dőltek, és amint megláttak le se vették rólam a szemüket. Ezt nem tudtam mire vélni. Odasétáltam hozzájuk, mire az egyik megszólított.

             - Gyere nyugodtan, mi már rendeltünk – mondta a vörös hajú srác, és mindketten elhúzódtak, így utat engedve nekem.

             - Köszi – válaszoltam a vörös – vagy narancs? - hajú srácnak. Érdekes, ilyen hajszíne volt tavaly Ash-nek is. A pultnál nem volt senki sem, ezért vártam.

             - Amúgy, mit iszol? – jött hirtelen a kérdés a sráctól.

             - Én egy citromos sört.

             - Ki lehet venni a hűtőből – biztos jártas errefelé. Elindult a hűtő felé, és kivett nekem egy citromos sört. Csakhogy eszembe jutott, hogy nekem három kéne. Nem akartam pofátlan lenni, ezért hoztam magamnak még kettőt. A srác – akinek még mindig nem tudom a nevét – eléggé meglepődött.

             - Ez a kettő a barátaimé.

             - Á, értem – magyarázatomra csak ennyi választ adott, és közben megjött a púltos is. Kifizettem a három sört, és megköszöntem a srácnak a kedvességét.

Amint kimentem, Ash rögtön letámadott

             - Nah végre Kath! Azt hittem, szomjan fogok halni.

Hát igen. Az én cseppet sem alkesz húgom hozza a formáját. Közben megjött Caroline. Ő egyedül érkezett, Vickie viszont azzal a sráccal jött ki, amelyik a púltnál volt, a vörös hajú mellett.

             - Szisztok – köszöntek kórusban – srácok, bemutatom Velentin-t. Ő a barátom. – miután mindannyian bemutatkoztunk neki, helyet feglaltak. Később kijött az ismeretlen fiú is, aki szintén mellettünk foglalt helyet. Pontosabban mellettem, miután gyorsan kezet fogott Dan-nel.

             - Amúgy, a nevem Gery – mélyen a szemembe nézett, és a kezét nyújtotta.

             - Az enyém Katherine. Nagyon örvendek.

             - Én is. Lesz a közelben egy buli. Nincs kedved eljönni? – láthatóan fel akart szedni. És nem is néz ki rosszul.

             - Valójában, mi épp oda készülünk.

             - Nos, én megyek. Remélem csatlakozol majd – végig a szemembe nézve mondta ezeket a szavakat. Őszintén szólva, nagyon kíváncsi vagyok erre a srácra. Fehér pólója annyira rátapadt, hogy tisztán kivehetők voltak férfias idomai. Hmm... nagyon csinos srác, semmi kétség.

Amint visszazökkentem a valóságba, valami szöget ütött a fejemben...

Katherine viselete a pizzériában: